Tényleg jobb a bio?

A bio-val kapcsolatos vélemények manapság meglehetősen vegyesek.

Sokak szerint alapvetően nincs különbség a bio módon termelt élelmiszer, illetve a „hagyományos” módon előállított társa között.( hisz a szmog mindkettőre megy és ugyanaz az eső öntözi őket) Vannak azonban olyanok, akik teljes mellszélességgel kiállnak a bio mellett.

Az interneten is cikkek tömkelege foglalkozik a bio vagy nem bio kérdéssel, illetve azzal, hogy mitől is bio, ami bio.

Szerintem, alapvetően a bio termelést nem csak a vegyszerek meglétének, illetve hiányának kérdéskörében kell megvizsgálni, hanem a mezőgazdasági rendszer fenntarthatósága szempontjából is.

A jelenlegi mezőgazdaság pedig, egyrészről, már nem képes kiszolgálni a fogyasztók egyre nagyobb részének változó igényét (az egészséges életmód előtérbe kerülése miatt), másrészről, nem is fenntartható (környezeti szennyezés, a föld kizsigerelése, vizek szennyezése). Tény az, hogy a jelenlegi mezőgazdaság még a szabályozások ellenére is környezetszennyező és fenntarthatatlan.

A zöldforradalom[1] hatására, a fejlett világban élelmiszer dömping volt megfigyelhető. A „Néma Tavasz” megjelenése óta viszont mindinkább előtérbe kerülnek azoknak a hatásoknak a vizsgálatai, melyek a jelentősen megnövekedett műtrágya és növényvédő szer alkalmazása során problémaként jelennek meg.

Manapság az élelmiszereket elvileg alaposan megvizsgálják, sőt a környezetvédelem is hangsúlyosabban van jelen a mezőgazdaságban, és sokan gondolják, hogy akkor minden rendben van. Nincsenek tömeges megbetegedések, de az összefüggés a jelenlegi növényvédő szerek hatása valamint az emberi egészség között nincs alaposan megvizsgálva. 

 Enni is maszkban fogod?

De kezdeném a problémákkal:

A termésmennyiség növelésének a minőség itta meg a levét.

„A biogyümölcsök és –zöldségek gazdagabbak flavonoidokban és más polifenolokban, mint amilyen például a rezveratrol. A rezveratrol a leghatásosabb antioxidánsok egyike, amely főként a vörösszőlőkben fordul elő. Mivel a flavonoidok – különösen a rezveratrol – véredény védő hatással rendelkeznek, megelőzhetik a szív- és a keringési betegségek kialakulását. Ezek a hatóanyagok egyúttal megvédik a növényeket a gombás fertőzésektől és invitro kísérletekben a rákos sejtek elleni hatékonyságuk is bizonyított.”[2]

 De mi is csökkent pontosan?

 

Mivel könnyű és nem utolsó sorban olcsóbb is mérni, az ásványi anyagok csökkenésével kezdeném. Ezeknek a csökkenésével kapcsolatban már hazánkban is több publikáció született. Legnagyobb probléma, hogy csökkenésükkel a növények enzimaktivitása is csökken, ami a védekezőképességük romlásához vezet, amely egyenes út a fokozott herbicid (növényvédő szer) használathoz.

A vitamin tartalom már egy kényesebb kérdés. Egyesek állítják, hogy drasztikusan csökkent az elmúlt 30 évben, mások viszont azzal érvelnek, hogy csak a méréstechnika javult. A békés középút híveként inkább afelé hajlok, hogy mind a kettő igaz. Tehát egyértelműen csökkent a vitamintartalom, valamint javult a mérési technika.  Egyre több egyetemi kutatás van ezzel kapcsolatban, viszont ezeket nem igazán támogatják és meglehetősen drágák. Nem is a növények egész vitaminkészleteit mérik, hanem örülnek, ha egyetlen vitamin mérésére megvan a büdzsé. 

„Egy,  a Golden Delicious almafajtán végzett kísérlet kimutatta, hogy a bioalma 32%-kal több foszfort, 9%-kal több növényi rostot és 19%-kal több fenolos vegyületet (természetes antioxidánst) tartalmaz a nem biohoz képest. Ezen kívül 14%-kal jobb a szilárdsága, 15%-kal magasabb a technikai minősége, 15%-kal jobb az érzékszervi értékelése és 66%-kal magasabb a vitalitás indexe.”[3]

Mindezek a hiányok közrejátszanak abban, hogy a „minőségi éhezés” szinte népbetegséggé válik, és ennek kiküszöbölésére mesterségesen kell bevinni a szervezetbe a tápanyagot (vitamin készítményekkel és mesterségesen előállított, vitaminokkal dúsított élelmiszerekkel).

Ezekkel szemben az íz, illat és zamatanyag megváltozása otthon is lemérhető. Nálam már, példának okáért, külön kategóriát képez a télen kapható (meglehetősen drága), paradicsomnak csúfolt piros gömb, aminek szinte semmiféle íze és illata nincsen. (Mellékesen megjegyezendő, hogy bár se illata, se íze, viszont ijesztően sokáig eltárolható, amit azzal értek el, hogy csökkentették a növényben található természetes lebontó enzimek mértékét, és így a hasnyálmirigyünkre hárul ez a feladat is.)

Szintén sajnálatos a fajták csökkenése is. Nemcsak gasztronómiai lehetőségeink csökkennek ezzel, de az egyes kultúrafajták, amelyek bizonyos tájakra voltak jellemzően tenyésztve, lassan teljesen eltűnnek. 

 krumpli fajták

És ami nő…

Na, ez az a téma, amiről regényt lehetne írni (és írnak is sokan).

Nő a műtrágya használat, és ezzel párhuzamosa csökkenést figyeltek meg a növények beltartalmi értékeiben. Azt hiszem, a nitrát szennyezésről nem is kell bővebben írnom.

A növényvédő szerek használata pedig szintén egy olyan terület, ami reflektorfényben van. Bár igazán hangosan senki sem mer felszólalni, mert nem szeretne egy szép kis rágalmazási pert a nyakába. Ami maradt, az a régi, lecsengett botrányok folyamatos felemlegetése. De, mint tudjuk, kutyából nem lesz szalonna. Itt jegyezném meg, hogy a szépen kiszámolt határértékek, amiket vizsgálnak, és az engedélyezett vegyületek listája is eléggé tévútra vezető, hisz globalizálódó világunkban gyakran kerül olyan áru a polcokra, ami olyan országból származik, ahol még vígan használnak az EU-ban és az USA-ban 10-20 éve betiltott, bizonyítottan egészségkárosító vegyszereket. Gyakran ezeknek a vegyszermaradványait már nem is vizsgálják az EU-ban, néha, egy jobb pillanatban lebukik szúrópróbaszerűen néhány.

Valamint, annak ellenére, hogy a növényvédelem során alkalmazott szerek bomlási ideje meghatározott, az nem mindig jön össze a termesztés körülményei között. Az élő szervezetekben pedig nem csak a növény védőszerek, de azok bomlástermékei is felhalmozódhatnak. Ez pedig a későbbiekben, hosszútávon vezethetnek betegségekhez.

Itt a legnagyobb probléma, hogy például egy 10-15 év múlva kialakuló gyomorrák esetén, mely egy valamikori növényvédő szer fogyasztása miatt jelenik meg, már nem lehet megtalálni a betegség gyökerét, mert addigra azt a szert már rég kivonták a forgalomból. Sajnos, ilyenkor már csak a beteg marad, és az OEP hihetetlen anyagi forrásai…

---

[1] „Zöld forradalomnak azt az 1950 és 1985 között lezajló folyamatot nevezzük, amely során a mezőgazdaság iparosításával tartósan meg három és félszereződött a modern világ gabonatermelése. Ezt lényegében a mezőgazdaságba nagymértékben bevitt ősmaradványi energiahordozókkal, műtrágyázással, rendszeres öntözéssel, gépesített talajműveléssel, növénynemesítéssel, a kevert fajú vetőmagok és a vegyszeres növényvédő szerek alkalmazásával érték el.”

[2] ÖMKI 50 Érv a Biogazdálkodás Mellett c. kiadvány

[3] ÖMKI 50 Érv a Biogazdálkodás Mellett c. kiadvány