.jpg)
Nos, tanyára költözésünk
tervezési folyamata közben felmerült a kutyák elhelyezése és melléktermékeiknek
kérdése. Sok kutyánk van, és egy dolog,
ha az embernek 3 hektárja van, de ennyi kutya mellett előbb vagy utóbb ellepi
az embert az ürülék. Kertes házban kijött a szemetes és elvitte a problémát, de
a lelkiismeretem már ez ellen is lázadozott.
Hisz miért is ne lehetne kezdeni valamit a kutyák végtermékével?
Első löketet az emberi komposzt
WC adta. Alapvetően ugye a ragadozók székletét, mint komposzt anyagot, nem
szeretjük… Ennek fő oka a magas fehérje tartalom, csontszilánkok, baktériumok.
Bár az emberi végtermékben például csontszilánkok nincsenek, de baktérium annál
több. Egyértelmű tehát, hogy a sima kerti/ konyhai hulladék komposzttal ne is
keverjük össze a dolgokat. Viszont ha az ember széklete komposztálható, akkor a
kutyáé miért ne? Nos, ez volt az alap hipotézisünk.
Sokat olvasgattam a neten a
témával kapcsolatban, és alapvetően rá kellett ébrednem, hogy akik a
komposztálásról írnak cikkeket, azok ritkán vannak tisztában a téma ezen
aspektusával. A kutya széklete nem komposztanyag és pont. Tény és való, hogy én
se zöldséges kert alá tervezem betenni a kutya ürülék komposzt végtermékét, de
szerintem, például, virágos kertek vagy fák alá ideális lehet.
Nézzük tehát a kiindulási alapot.
Egy egészséges kutya székletében
nincsenek férgek (3-6 havonta illik féreg hajtani), de ha lennének is, a
komposzt folyamatos magas hőmérséklete nem kedvez az életfeltételeiknek (és hát
úgy se a virágos kertben tervezek turkálni).
A kutyák nagy része tápot eszik, melynek
tartalma gabonafélék, dehidratált hús és egyéb összetevők. A táppal
kapcsolatban tisztázni kell, hogy felmerül gondnak néhány helyen, hogy a
kutyatápokban génmanipulált összetevők is vannak, amik jobb, ha nem kerülne
vissza a talajba. Viszont, aki kicsit is tisztában van az emésztési
folyamatokkal, az tudja, hogy ha van is ilyen összetevő a tápban, az maximum a
kutyát károsítja, de a székletbe már nem kerül bele. Viszont, például BARF,
PREY vagy hasonló alternatív etetési módok esetében már ez fel se merülhet
problémaként.
A komposztálás első szakaszában indul meg
a könnyen bomló szerves anyagok (fehérjék, szénhidrátok) átalakulása. Ebben a szakaszban felszaporodó mikroorganizmusok
közül a sugárgombák (antibiotikum termelés) fontos szerepet töltenek be a
komposztok fertőtlenítésében.
Az emelkedő hőmérséklet hatására
a mikroorganizmusok egy része elpusztul, és azoknak a szaporodása indul meg,
amelyek számára kedvezőbb ez a hőmérséklet. Ez a lebontó, termofil fázis
kezdete, a megjelenő termofil gombák (pl.: Termonmyces sp) hőmérsékleti
optimuma 50-55 0C, egyes fajoknál ez a 70 0C is elérheti[1]. Ez a
szakasz közel 2-3 hetet vesz igénybe, melynek során a mikroorganizmusok
elfogyasztják a számukra elérhető tápanyagokat. Növekszik a pH (8-8,5), és
lebontásra kerülnek a mezofil mikroorganizmusok által képzett savak, és
higienizálódik a komposzt.
A könnyen hozzáférhető vegyületek csökkenésével megindul a
mezofil/átalakulási szakasz, lecsökken a reakciók sebessége, és megindul a
cellulóz, lignin és hemicellulóz bontása, melyekből mon-, di- és trifenol
vegyületek keletkeznek. Kondenzáció során ezekből épülnek fel később a
humuszvegyületek.
Az utolsó szakasz az érési vagy
poikiloterm szakasz 1-2 hónap. Felépülési szakasznak tekinthetjük, mert a
szerves anyagok humifikálódnak. Az érésben elsősorban pszikrofil baktériumok és
penészgombák vesznek részt, hőmérsékleti optimumuk 15-200C, a
komposztérés befejeződését jelzik a sugárgombák.
Az érett komposztban 10 000-1
millió gomba található egy gramm komposztban, baktériumokból tízszerese vagy
akár százszorosa is. Jellemző gomba fajok: Aspergillus fumigatus, Thermomyces
grisea, T. insolens, T. lanuginosus, Myriococcum thermophilum, Talaromyces
thermophilius.
Ezeket a tényeket és az emberi
ürülék komposztálásának alapjait vettük figyelembe, miközben megterveztük a
saját komposztálásunkat.
Adva van egy műanyag hordó,
példának okáért, ebbe kerül az ürülék és a forgács, valamint föld, majd
lezárjuk, és, hogy oxigén is kerüljön a rendszerbe, fúrhatunk apró lyukakat a
hordó tetejére (lehetőleg olyan kicsiket, hogy a legyek ne tudjanak bemenni, szúnyoghálót
is tehetünk pluszban rá). Mikor a kutyaürüléket felszedjük, az egy viszonylag
száraz anyag, minimális nedvesség tartalommal. Az ürüléket faforgáccsal és
földdel kell keverni, így segítve, hogy a nekünk kedvező bacik szaporodjanak
el. Ezt meg lehet spékelni különböző
bomlást gyorsítókkal, amikben baktériumok találhatók (ezeket sok helyen lehet
kapni). Ekkor kapunk egy száraz trágyát, ami nem komposzt, ezért is kell
valamennyi folyadék a rendszerbe (más komposzt leve), vagy például a bomlásgyorsító
keverve vízzel.
Tehát ezeknek a terveknek a megvalósítása
nemsokára elkezdődik, és meglátjuk, mi születik a végén… Persze, lehet
használni sima komposztáló ládát is, mondjuk ez a legyek miatt egy nagy
kérdőjel, bár nem valószínű, hogy a forgács plusz 2 cm talajrétegen átverekednék
magukat, de ez a következő kísérlet tesztalanya lesz.
Irodalomjegyzék
Dér Sándor (2001): A komposztok felhasználása. Agro Napló 5 (11) 36-37
Dunst, Gerald (1991):
Kompostierung; Stocker Leopold Verlag
Clark, D. S. (1992): Sea-Floor
Bacteria Research May Bring Divers Benefits R&D Magazine.March.
dr. Fehér Béláné (2001): A komposzt tápanyagtartalma – és haszna; Mezőhír 5 (9) 30-32.
Hellner
Gabriella (2011): Mikrobiális eredetű lipolitikus enzimek alkalmazása
biokatalizátorként; Budapest Corvinus E.
Helmeczi
Balázs (1994): Mezőgazdasági mikrobiológia; Mezőgazda Kiadó, Budapest 385-386
pp
Petróczki
Ferenc (2004): Kommunális szennyvíziszapból készült komposzt hatása a növényi
fejlődésre és beltartalomra, Veszprémi Egyetem
Szabó
István Mihály (1996): A bioszféra mikrobiológiája; Akadémia Kiadó, Budapest,
Internetes
források:
Concordia
University: Fungal Genomics Project ;
University
of Illinois: The Science of Composting,
Üdv!
VálaszTörlésVan már tapasztalat ezzel kapcsolatban? Sikerült?