AMAP dobozrendszer

Az AMAP zöldségdoboz rendszerről egy véletlen folytán szereztünk tudomást. Azonnal felkeltette az érdeklődésünket ez a típusú, közösségközpontú mezőgazdasági forma. Alapvető dilemmánkat képezte, mikor mezőgazdaságra adtuk a fejünket, hogy bár már az első nekifutásra is bio-ban gondolkodtunk, de a monokultúrális termelési forma nagyon idegen volt az elképzelésinktől. Kicsit el is bizonytalanodtunk, hogy olyan esetben, mikor egyetlen termékünk mennyisége se éri el azt a szintet, hogy akár stabilan a piacon meg tudjunk vele jelenni, mit is lehet tenni. Bár már megfogalmazódott bennünk a csomagrendszer gondolata, de az AMAP ebből a szempontból is teljesen új perspektívát tárt elénk. 

De mi is az az AMAP?

   Valójában ez egy francia mozaik szó (Associations pour le maintien d’une Agriculture paysanne), nagyjából annyit takar, hogy szövetség a kistermelői mezőgazdaság fenntartásáért. A mozgalom Franciaországból indult a 2000-es évek elején, a CSA (Community Supported Agriculture) amerikai példája alapján. Ma már az AMAP olyan népszerűvé vált Franciaországban, hogy több mint 2000 AMAP alapú rendszert tartanak számon.

Mind a két rendszernek, tehát az AMAP-nek és a CSA-nek is, az a lényege, hogy összekapcsolja a kistermelőket a fogyasztókkal, így a közvetítés költségei eltűnnek a rendszerből.
    A fogyasztók szerződésben elkötelezik magukat x időre egy termelő mellett, előfinanszírozási rendszerben és közös kockázatvállalással, cserébe a termelő vállalja, hogy minden héten egy adott átvételi pontra elszállítja a terményeit, amik ott átvehetők lesznek (ez a termény gazdaságtól függően lehet zöldség, gyümölcs, kenyér, tej, tojás stb.).  

    A kosarakat abból állítják össze, ami a gazdaságban megtalálható, és ez nagyban ellent mond a ma elterjedt rendszernek, ahol a fogyasztó a szupermarketben szezontól függetlenül, szinte folyamatosan megveheti a zöldségeket, gyümölcsöket. Az AMAP/CSA rendszer jóval természet közelibb, nincs kényszerérlelés, a zöldségeket, gyümölcsöket nem több ezer kilométert megtéve szállítják, hanem közvetlenül a gazdától lehet megvenni, így akár a leszedés utáni napon már az asztalra kerülhetnek.

   A fogyasztó nyomon követheti az árut, akár el is látogathat a tanyára, és saját szemével is meggyőződhet arról, hogy miképpen történik a termelési folyamat. Tehát kapcsolat alakulhat ki a termelő és a fogyasztó között, a rendszerből eltűnik a személytelenség, és lehetőség van visszajelzésre, eszmecserére a tagok között. 

Egy jól működő, stabil rendszerben a termelő eljut arra a pontra, amikor már nem szükséges piacion vagy egyéb módon érékesítenie az áruját, mivel a gazdaságban megtermelt összes terményt képes szétosztani a dobozrendszer vásárlói között. Ez a termelőnek egyfajta nyugalmat biztosít, és képes a terményeire összpontosítani, megszűnik a nyomás, hogy minél korábban kikerüljenek a primőr áruk a piacra, így a fogyasztó biztos lehet abban, hogy a zöldségek és gyümölcsök tökéletes érettségi állapotban kerülnek az asztalára, amikor a beltartalmi értékük a legmagasabb.

Alapvetően ez a rendszer mindkét fél számára előnyökkel jár, a gazdának biztos megélhetést, a fogyasztónak pedig friss, változatos és legfőképpen jó minőségű élelmiszert biztosít. 

Felhasznált anyagok / további információk:

http://tudatosvasarlo.hu/attachment/file/105/AMAP_FAQ.pdf

http://havastanya.hu/amap-egyuttmukodes-a-helyi-kistermeloi-mezogazdalkodas-fennmaradasaert/


Keressétek fel honlapunkat: http://www.viragostanya.hu/ ha Budapesten vagy Szeged környékén érdekel titeket, hogy tagok lehessetek egy doboz közösségnek :)