Kutyaürülék gondok

Nos, tanyára költözésünk tervezési folyamata közben felmerült a kutyák elhelyezése és melléktermékeiknek kérdése.  Sok kutyánk van, és egy dolog, ha az embernek 3 hektárja van, de ennyi kutya mellett előbb vagy utóbb ellepi az embert az ürülék. Kertes házban kijött a szemetes és elvitte a problémát, de a lelkiismeretem már ez ellen is lázadozott.  Hisz miért is ne lehetne kezdeni valamit a kutyák végtermékével?

Első löketet az emberi komposzt WC adta. Alapvetően ugye a ragadozók székletét, mint komposzt anyagot, nem szeretjük… Ennek fő oka a magas fehérje tartalom, csontszilánkok, baktériumok. Bár az emberi végtermékben például csontszilánkok nincsenek, de baktérium annál több. Egyértelmű tehát, hogy a sima kerti/ konyhai hulladék komposzttal ne is keverjük össze a dolgokat. Viszont ha az ember széklete komposztálható, akkor a kutyáé miért ne? Nos, ez volt az alap hipotézisünk.

Sokat olvasgattam a neten a témával kapcsolatban, és alapvetően rá kellett ébrednem, hogy akik a komposztálásról írnak cikkeket, azok ritkán vannak tisztában a téma ezen aspektusával. A kutya széklete nem komposztanyag és pont. Tény és való, hogy én se zöldséges kert alá tervezem betenni a kutya ürülék komposzt végtermékét, de szerintem, például, virágos kertek vagy fák alá ideális lehet. 

Nézzük tehát a kiindulási alapot.

     Egy egészséges kutya székletében nincsenek férgek (3-6 havonta illik féreg hajtani), de ha lennének is, a komposzt folyamatos magas hőmérséklete nem kedvez az életfeltételeiknek (és hát úgy se a virágos kertben tervezek turkálni).

    A kutyák nagy része tápot eszik, melynek tartalma gabonafélék, dehidratált hús és egyéb összetevők. A táppal kapcsolatban tisztázni kell, hogy felmerül gondnak néhány helyen, hogy a kutyatápokban génmanipulált összetevők is vannak, amik jobb, ha nem kerülne vissza a talajba. Viszont, aki kicsit is tisztában van az emésztési folyamatokkal, az tudja, hogy ha van is ilyen összetevő a tápban, az maximum a kutyát károsítja, de a székletbe már nem kerül bele. Viszont, például BARF, PREY vagy hasonló alternatív etetési módok esetében már ez fel se merülhet problémaként.

     A komposztálás első szakaszában indul meg a könnyen bomló szerves anyagok (fehérjék, szénhidrátok) átalakulása.  Ebben a szakaszban felszaporodó mikroorganizmusok közül a sugárgombák (antibiotikum termelés) fontos szerepet töltenek be a komposztok fertőtlenítésében.

Az emelkedő hőmérséklet hatására a mikroorganizmusok egy része elpusztul, és azoknak a szaporodása indul meg, amelyek számára kedvezőbb ez a hőmérséklet. Ez a lebontó, termofil fázis kezdete, a megjelenő termofil gombák (pl.: Termonmyces sp) hőmérsékleti optimuma 50-55 ⁰C, egyes fajoknál ez a 70 ⁰C is elérheti[1]. Ez a szakasz közel 2-3 hetet vesz igénybe, melynek során a mikroorganizmusok elfogyasztják a számukra elérhető tápanyagokat. Növekszik a pH (8-8,5), és lebontásra kerülnek a mezofil mikroorganizmusok által képzett savak, és higienizálódik a komposzt.

A könnyen hozzáférhető vegyületek csökkenésével megindul a mezofil/átalakulási szakasz, lecsökken a reakciók sebessége, és megindul a cellulóz, lignin és hemicellulóz bontása, melyekből mon-, di- és trifenol vegyületek keletkeznek. Kondenzáció során ezekből épülnek fel később a humuszvegyületek. 

Az utolsó szakasz az érési vagy poikiloterm szakasz 1-2 hónap. Felépülési szakasznak tekinthetjük, mert a szerves anyagok humifikálódnak. Az érésben elsősorban pszikrofil baktériumok és penészgombák vesznek részt, hőmérsékleti optimumuk 15-20⁰C, a komposztérés befejeződését jelzik a sugárgombák.

Az érett komposztban 10 000-1 millió gomba található egy gramm komposztban, baktériumokból tízszerese vagy akár százszorosa is. Jellemző gomba fajok: Aspergillus fumigatus, Thermomyces grisea, T. insolens, T. lanuginosus, Myriococcum thermophilum, Talaromyces thermophilius.

Ezeket a tényeket és az emberi ürülék komposztálásának alapjait vettük figyelembe, miközben megterveztük a saját komposztálásunkat.

Adva van egy műanyag hordó, példának okáért, ebbe kerül az ürülék és a forgács, valamint föld, majd lezárjuk, és, hogy oxigén is kerüljön a rendszerbe, fúrhatunk apró lyukakat a hordó tetejére (lehetőleg olyan kicsiket, hogy a legyek ne tudjanak bemenni, szúnyoghálót is tehetünk pluszban rá). Mikor a kutyaürüléket felszedjük, az egy viszonylag száraz anyag, minimális nedvesség tartalommal. Az ürüléket faforgáccsal és földdel kell keverni, így segítve, hogy a nekünk kedvező bacik szaporodjanak el.  Ezt meg lehet spékelni különböző bomlást gyorsítókkal, amikben baktériumok találhatók (ezeket sok helyen lehet kapni). Ekkor kapunk egy száraz trágyát, ami nem komposzt, ezért is kell valamennyi folyadék a rendszerbe (más komposzt leve), vagy például a bomlásgyorsító keverve vízzel.

Tehát ezeknek a terveknek a megvalósítása nemsokára elkezdődik, és meglátjuk, mi születik a végén… Persze, lehet használni sima komposztáló ládát is, mondjuk ez a legyek miatt egy nagy kérdőjel, bár nem valószínű, hogy a forgács plusz 2 cm talajrétegen átverekednék magukat, de ez a következő kísérlet tesztalanya lesz.

Irodalomjegyzék

Dér Sándor (2001): A komposztok felhasználása. Agro Napló 5 (11) 36-37

Dunst, Gerald (1991): Kompostierung; Stocker Leopold Verlag

Clark, D. S. (1992): Sea-Floor Bacteria Research May Bring Divers Benefits R&D Magazine.March.

dr. Fehér Béláné (2001): A komposzt tápanyagtartalma – és haszna; Mezőhír 5 (9) 30-32.

Hellner Gabriella (2011): Mikrobiális eredetű lipolitikus enzimek alkalmazása biokatalizátorként; Budapest Corvinus E.

Helmeczi Balázs (1994): Mezőgazdasági mikrobiológia; Mezőgazda Kiadó, Budapest 385-386 pp

Petróczki Ferenc (2004): Kommunális szennyvíziszapból készült komposzt hatása a növényi fejlődésre és beltartalomra, Veszprémi Egyetem

Szabó István Mihály (1996): A bioszféra mikrobiológiája; Akadémia Kiadó, Budapest,

Internetes források:

Concordia University: Fungal Genomics Project ;

https://fungalgenomics.concordia.ca/fungi/Tlan.php

University of Illinois: The Science of Composting,

 http://web.extension.illinois.edu/homecompost/science.html

---

[1] Clark, 1992

AMAP dobozrendszer

Az AMAP zöldségdoboz rendszerről egy véletlen folytán szereztünk tudomást. Azonnal felkeltette az érdeklődésünket ez a típusú, közösségközpontú mezőgazdasági forma. Alapvető dilemmánkat képezte, mikor mezőgazdaságra adtuk a fejünket, hogy bár már az első nekifutásra is bio-ban gondolkodtunk, de a monokultúrális termelési forma nagyon idegen volt az elképzelésinktől. Kicsit el is bizonytalanodtunk, hogy olyan esetben, mikor egyetlen termékünk mennyisége se éri el azt a szintet, hogy akár stabilan a piacon meg tudjunk vele jelenni, mit is lehet tenni. Bár már megfogalmazódott bennünk a csomagrendszer gondolata, de az AMAP ebből a szempontból is teljesen új perspektívát tárt elénk. 

De mi is az az AMAP?

   Valójában ez egy francia mozaik szó (Associations pour le maintien d’une Agriculture paysanne), nagyjából annyit takar, hogy szövetség a kistermelői mezőgazdaság fenntartásáért. A mozgalom Franciaországból indult a 2000-es évek elején, a CSA (Community Supported Agriculture) amerikai példája alapján. Ma már az AMAP olyan népszerűvé vált Franciaországban, hogy több mint 2000 AMAP alapú rendszert tartanak számon.

Mind a két rendszernek, tehát az AMAP-nek és a CSA-nek is, az a lényege, hogy összekapcsolja a kistermelőket a fogyasztókkal, így a közvetítés költségei eltűnnek a rendszerből.
    A fogyasztók szerződésben elkötelezik magukat x időre egy termelő mellett, előfinanszírozási rendszerben és közös kockázatvállalással, cserébe a termelő vállalja, hogy minden héten egy adott átvételi pontra elszállítja a terményeit, amik ott átvehetők lesznek (ez a termény gazdaságtól függően lehet zöldség, gyümölcs, kenyér, tej, tojás stb.).  

    A kosarakat abból állítják össze, ami a gazdaságban megtalálható, és ez nagyban ellent mond a ma elterjedt rendszernek, ahol a fogyasztó a szupermarketben szezontól függetlenül, szinte folyamatosan megveheti a zöldségeket, gyümölcsöket. Az AMAP/CSA rendszer jóval természet közelibb, nincs kényszerérlelés, a zöldségeket, gyümölcsöket nem több ezer kilométert megtéve szállítják, hanem közvetlenül a gazdától lehet megvenni, így akár a leszedés utáni napon már az asztalra kerülhetnek.

   A fogyasztó nyomon követheti az árut, akár el is látogathat a tanyára, és saját szemével is meggyőződhet arról, hogy miképpen történik a termelési folyamat. Tehát kapcsolat alakulhat ki a termelő és a fogyasztó között, a rendszerből eltűnik a személytelenség, és lehetőség van visszajelzésre, eszmecserére a tagok között. 

Egy jól működő, stabil rendszerben a termelő eljut arra a pontra, amikor már nem szükséges piacion vagy egyéb módon érékesítenie az áruját, mivel a gazdaságban megtermelt összes terményt képes szétosztani a dobozrendszer vásárlói között. Ez a termelőnek egyfajta nyugalmat biztosít, és képes a terményeire összpontosítani, megszűnik a nyomás, hogy minél korábban kikerüljenek a primőr áruk a piacra, így a fogyasztó biztos lehet abban, hogy a zöldségek és gyümölcsök tökéletes érettségi állapotban kerülnek az asztalára, amikor a beltartalmi értékük a legmagasabb.

Alapvetően ez a rendszer mindkét fél számára előnyökkel jár, a gazdának biztos megélhetést, a fogyasztónak pedig friss, változatos és legfőképpen jó minőségű élelmiszert biztosít. 

Felhasznált anyagok / további információk:

http://tudatosvasarlo.hu/attachment/file/105/AMAP_FAQ.pdf

http://havastanya.hu/amap-egyuttmukodes-a-helyi-kistermeloi-mezogazdalkodas-fennmaradasaert/


Keressétek fel honlapunkat: http://www.viragostanya.hu/ ha Budapesten vagy Szeged környékén érdekel titeket, hogy tagok lehessetek egy doboz közösségnek :)
 

Ezekhez a  videókhoz azt hiszem nem kell kommentárt fűznöm. Első bejegyzésnek a blogban tökéletesek lesznek, mert ezek voltak azok a felvételek amik részben hozzájárultak ahhoz, hogy bele merjünk vágni a tanya projektbe. Remélem másokra is hatással lesznek. 

 

A jövő farmja

 

Permakultúra

 

Élelmiszer BT

 

Monsanto szerint a világ