Itt a nyár :) Éljenek a fagyik!

Egyre melegszik az idő így most ideiglenesen gasztro bloggerré avanzsálok és megosztom veletek néhány a múlthéten készített fagylaltomnak a receptjét.

Az első helyet mindenképpen a zöldborsós fagyi érdemli ki. A River Cottage sorozatban láttam a receptet még néhány évvel ezelőtt és azóta izgatta a fantáziámat a zöldborsós fagylaltnak a léte, így idén végre el is jutottam addig, hogy elkészüljön.

 Zöldborsós, mentás fagylalt: 

 

Borsós mentás fagylalt
300ml tej
200ml tejszín
4 nagy tojás sárgája
100g porcukor
350g zöldborsó
2 nagy kanál tejföl
Nagy marék menta
Cukrot és a tojássárgáját összekeverjük (habosra verjük) Tejet (200ml) és a tejszínt felforraljuk majd hozzákeverjük a cukros tojást. Kis lángon addig keverjük míg sűrűsödni nem kezd, majd félrerakjuk amíg kihűl. (időnként megkeverjük, hogy ne bőrösödjön.
Borsót megfőzzük egy kis marék mentával együtt. Leszűrjük majd kiszedjük belőle a mentát.
Hideg vízben megmossuk a borsót majd mehet a turmixba a többi mentával, a tejföllel és a maradék 100 ml tejjel.
Majd összekeverjük a már kész tojásos krémmel és mehet a hűtőbe vagy a fagyi gépbe 

Nagyon krémes és finom fagyi lett, főleg úgy jött be, hogy belekevertem egy zacskó vaníliás cukrot is. 

River Cottage eredeti recept: http://www.rivercottage.net/recipes/pea-mint-ice-cream/

Második hely személyes kedvencemnek jár. IMÁDOM a levendulát, lekvárban, szörpben, fagyiban és minden másban is isteni!! Ez a fagylalt pedig kiemelkedően jól sikerült, bár családom egyes tagjai megjegyezték, hogy kicsit túl bőkezűen bántam a levendulával. :) 

Levendulás, fehér csokoládés fagylalt: 

3 dl tej
3 db tojássárga
1/2-1 tubus sűrített tej
1/2 l tejszín
10-15 dkg kristálycukor
2 kk vanília aroma vagy 1 vanília rúd
3 -4 kocka fehér csokoládé
1 kis marék levendula (de ízlés szerint változhat)


A cukrot, tojássárgákat habosra keverjük.
A langyos tejet és a sűrített tejet lassan hozzákeverjük, és összefőzzük. Vigyázzunk arra, hogy ne forraljuk fel, folytonosan keverjük.
Hagyjuk kihűlni.
Keverjünk vanília aromát vagy vaníliát a krémbe.
Olvasszuk meg a fehér csokoládét és keverjük hozzá
Ilyenkor lehet belekeverni a levendulát is
Verjük kemény habbá a tejszínt és forgassuk a krémbe.
Fagyasszuk le.
Ha nem áll össze egyenletesen a krém érdemes összekeverni, kicsit megtörni a fagyasztás közben.

Harmadik helyezett a gyümölcsös fagyi :) Ezt mindenki szereti (vagy nem :D ) Hihetetlen finom és bármely bolti változattal felveheti a versenyt. 

Legegyszerűbb Gyümölcsös fagylalt recept :) : 

Egy nagy doboz tejföl
Fagyasztott gyümölcs ( ízlés szerint)
Cukor ( szintén ízlés szerint)

A hozzávalókat összeturmixoljuk és mehet a fagyasztóba :)

Tényleg jobb a bio?

A bio-val kapcsolatos vélemények manapság meglehetősen vegyesek.

Sokak szerint alapvetően nincs különbség a bio módon termelt élelmiszer, illetve a „hagyományos” módon előállított társa között.( hisz a szmog mindkettőre megy és ugyanaz az eső öntözi őket) Vannak azonban olyanok, akik teljes mellszélességgel kiállnak a bio mellett.

Az interneten is cikkek tömkelege foglalkozik a bio vagy nem bio kérdéssel, illetve azzal, hogy mitől is bio, ami bio.

Szerintem, alapvetően a bio termelést nem csak a vegyszerek meglétének, illetve hiányának kérdéskörében kell megvizsgálni, hanem a mezőgazdasági rendszer fenntarthatósága szempontjából is.

A jelenlegi mezőgazdaság pedig, egyrészről, már nem képes kiszolgálni a fogyasztók egyre nagyobb részének változó igényét (az egészséges életmód előtérbe kerülése miatt), másrészről, nem is fenntartható (környezeti szennyezés, a föld kizsigerelése, vizek szennyezése). Tény az, hogy a jelenlegi mezőgazdaság még a szabályozások ellenére is környezetszennyező és fenntarthatatlan.

A zöldforradalom[1] hatására, a fejlett világban élelmiszer dömping volt megfigyelhető. A „Néma Tavasz” megjelenése óta viszont mindinkább előtérbe kerülnek azoknak a hatásoknak a vizsgálatai, melyek a jelentősen megnövekedett műtrágya és növényvédő szer alkalmazása során problémaként jelennek meg.

Manapság az élelmiszereket elvileg alaposan megvizsgálják, sőt a környezetvédelem is hangsúlyosabban van jelen a mezőgazdaságban, és sokan gondolják, hogy akkor minden rendben van. Nincsenek tömeges megbetegedések, de az összefüggés a jelenlegi növényvédő szerek hatása valamint az emberi egészség között nincs alaposan megvizsgálva. 

 Enni is maszkban fogod?

De kezdeném a problémákkal:

A termésmennyiség növelésének a minőség itta meg a levét.

„A biogyümölcsök és –zöldségek gazdagabbak flavonoidokban és más polifenolokban, mint amilyen például a rezveratrol. A rezveratrol a leghatásosabb antioxidánsok egyike, amely főként a vörösszőlőkben fordul elő. Mivel a flavonoidok – különösen a rezveratrol – véredény védő hatással rendelkeznek, megelőzhetik a szív- és a keringési betegségek kialakulását. Ezek a hatóanyagok egyúttal megvédik a növényeket a gombás fertőzésektől és invitro kísérletekben a rákos sejtek elleni hatékonyságuk is bizonyított.”[2]

 De mi is csökkent pontosan?

 

Mivel könnyű és nem utolsó sorban olcsóbb is mérni, az ásványi anyagok csökkenésével kezdeném. Ezeknek a csökkenésével kapcsolatban már hazánkban is több publikáció született. Legnagyobb probléma, hogy csökkenésükkel a növények enzimaktivitása is csökken, ami a védekezőképességük romlásához vezet, amely egyenes út a fokozott herbicid (növényvédő szer) használathoz.

A vitamin tartalom már egy kényesebb kérdés. Egyesek állítják, hogy drasztikusan csökkent az elmúlt 30 évben, mások viszont azzal érvelnek, hogy csak a méréstechnika javult. A békés középút híveként inkább afelé hajlok, hogy mind a kettő igaz. Tehát egyértelműen csökkent a vitamintartalom, valamint javult a mérési technika.  Egyre több egyetemi kutatás van ezzel kapcsolatban, viszont ezeket nem igazán támogatják és meglehetősen drágák. Nem is a növények egész vitaminkészleteit mérik, hanem örülnek, ha egyetlen vitamin mérésére megvan a büdzsé. 

„Egy,  a Golden Delicious almafajtán végzett kísérlet kimutatta, hogy a bioalma 32%-kal több foszfort, 9%-kal több növényi rostot és 19%-kal több fenolos vegyületet (természetes antioxidánst) tartalmaz a nem biohoz képest. Ezen kívül 14%-kal jobb a szilárdsága, 15%-kal magasabb a technikai minősége, 15%-kal jobb az érzékszervi értékelése és 66%-kal magasabb a vitalitás indexe.”[3]

Mindezek a hiányok közrejátszanak abban, hogy a „minőségi éhezés” szinte népbetegséggé válik, és ennek kiküszöbölésére mesterségesen kell bevinni a szervezetbe a tápanyagot (vitamin készítményekkel és mesterségesen előállított, vitaminokkal dúsított élelmiszerekkel).

Ezekkel szemben az íz, illat és zamatanyag megváltozása otthon is lemérhető. Nálam már, példának okáért, külön kategóriát képez a télen kapható (meglehetősen drága), paradicsomnak csúfolt piros gömb, aminek szinte semmiféle íze és illata nincsen. (Mellékesen megjegyezendő, hogy bár se illata, se íze, viszont ijesztően sokáig eltárolható, amit azzal értek el, hogy csökkentették a növényben található természetes lebontó enzimek mértékét, és így a hasnyálmirigyünkre hárul ez a feladat is.)

Szintén sajnálatos a fajták csökkenése is. Nemcsak gasztronómiai lehetőségeink csökkennek ezzel, de az egyes kultúrafajták, amelyek bizonyos tájakra voltak jellemzően tenyésztve, lassan teljesen eltűnnek. 

 krumpli fajták

És ami nő…

Na, ez az a téma, amiről regényt lehetne írni (és írnak is sokan).

Nő a műtrágya használat, és ezzel párhuzamosa csökkenést figyeltek meg a növények beltartalmi értékeiben. Azt hiszem, a nitrát szennyezésről nem is kell bővebben írnom.

A növényvédő szerek használata pedig szintén egy olyan terület, ami reflektorfényben van. Bár igazán hangosan senki sem mer felszólalni, mert nem szeretne egy szép kis rágalmazási pert a nyakába. Ami maradt, az a régi, lecsengett botrányok folyamatos felemlegetése. De, mint tudjuk, kutyából nem lesz szalonna. Itt jegyezném meg, hogy a szépen kiszámolt határértékek, amiket vizsgálnak, és az engedélyezett vegyületek listája is eléggé tévútra vezető, hisz globalizálódó világunkban gyakran kerül olyan áru a polcokra, ami olyan országból származik, ahol még vígan használnak az EU-ban és az USA-ban 10-20 éve betiltott, bizonyítottan egészségkárosító vegyszereket. Gyakran ezeknek a vegyszermaradványait már nem is vizsgálják az EU-ban, néha, egy jobb pillanatban lebukik szúrópróbaszerűen néhány.

Valamint, annak ellenére, hogy a növényvédelem során alkalmazott szerek bomlási ideje meghatározott, az nem mindig jön össze a termesztés körülményei között. Az élő szervezetekben pedig nem csak a növény védőszerek, de azok bomlástermékei is felhalmozódhatnak. Ez pedig a későbbiekben, hosszútávon vezethetnek betegségekhez.

Itt a legnagyobb probléma, hogy például egy 10-15 év múlva kialakuló gyomorrák esetén, mely egy valamikori növényvédő szer fogyasztása miatt jelenik meg, már nem lehet megtalálni a betegség gyökerét, mert addigra azt a szert már rég kivonták a forgalomból. Sajnos, ilyenkor már csak a beteg marad, és az OEP hihetetlen anyagi forrásai…

---

[1] „Zöld forradalomnak azt az 1950 és 1985 között lezajló folyamatot nevezzük, amely során a mezőgazdaság iparosításával tartósan meg három és félszereződött a modern világ gabonatermelése. Ezt lényegében a mezőgazdaságba nagymértékben bevitt ősmaradványi energiahordozókkal, műtrágyázással, rendszeres öntözéssel, gépesített talajműveléssel, növénynemesítéssel, a kevert fajú vetőmagok és a vegyszeres növényvédő szerek alkalmazásával érték el.”

[2] ÖMKI 50 Érv a Biogazdálkodás Mellett c. kiadvány

[3] ÖMKI 50 Érv a Biogazdálkodás Mellett c. kiadvány

Kutyaürülék gondok

Nos, tanyára költözésünk tervezési folyamata közben felmerült a kutyák elhelyezése és melléktermékeiknek kérdése.  Sok kutyánk van, és egy dolog, ha az embernek 3 hektárja van, de ennyi kutya mellett előbb vagy utóbb ellepi az embert az ürülék. Kertes házban kijött a szemetes és elvitte a problémát, de a lelkiismeretem már ez ellen is lázadozott.  Hisz miért is ne lehetne kezdeni valamit a kutyák végtermékével?

Első löketet az emberi komposzt WC adta. Alapvetően ugye a ragadozók székletét, mint komposzt anyagot, nem szeretjük… Ennek fő oka a magas fehérje tartalom, csontszilánkok, baktériumok. Bár az emberi végtermékben például csontszilánkok nincsenek, de baktérium annál több. Egyértelmű tehát, hogy a sima kerti/ konyhai hulladék komposzttal ne is keverjük össze a dolgokat. Viszont ha az ember széklete komposztálható, akkor a kutyáé miért ne? Nos, ez volt az alap hipotézisünk.

Sokat olvasgattam a neten a témával kapcsolatban, és alapvetően rá kellett ébrednem, hogy akik a komposztálásról írnak cikkeket, azok ritkán vannak tisztában a téma ezen aspektusával. A kutya széklete nem komposztanyag és pont. Tény és való, hogy én se zöldséges kert alá tervezem betenni a kutya ürülék komposzt végtermékét, de szerintem, például, virágos kertek vagy fák alá ideális lehet. 

Nézzük tehát a kiindulási alapot.

     Egy egészséges kutya székletében nincsenek férgek (3-6 havonta illik féreg hajtani), de ha lennének is, a komposzt folyamatos magas hőmérséklete nem kedvez az életfeltételeiknek (és hát úgy se a virágos kertben tervezek turkálni).

    A kutyák nagy része tápot eszik, melynek tartalma gabonafélék, dehidratált hús és egyéb összetevők. A táppal kapcsolatban tisztázni kell, hogy felmerül gondnak néhány helyen, hogy a kutyatápokban génmanipulált összetevők is vannak, amik jobb, ha nem kerülne vissza a talajba. Viszont, aki kicsit is tisztában van az emésztési folyamatokkal, az tudja, hogy ha van is ilyen összetevő a tápban, az maximum a kutyát károsítja, de a székletbe már nem kerül bele. Viszont, például BARF, PREY vagy hasonló alternatív etetési módok esetében már ez fel se merülhet problémaként.

     A komposztálás első szakaszában indul meg a könnyen bomló szerves anyagok (fehérjék, szénhidrátok) átalakulása.  Ebben a szakaszban felszaporodó mikroorganizmusok közül a sugárgombák (antibiotikum termelés) fontos szerepet töltenek be a komposztok fertőtlenítésében.

Az emelkedő hőmérséklet hatására a mikroorganizmusok egy része elpusztul, és azoknak a szaporodása indul meg, amelyek számára kedvezőbb ez a hőmérséklet. Ez a lebontó, termofil fázis kezdete, a megjelenő termofil gombák (pl.: Termonmyces sp) hőmérsékleti optimuma 50-55 ⁰C, egyes fajoknál ez a 70 ⁰C is elérheti[1]. Ez a szakasz közel 2-3 hetet vesz igénybe, melynek során a mikroorganizmusok elfogyasztják a számukra elérhető tápanyagokat. Növekszik a pH (8-8,5), és lebontásra kerülnek a mezofil mikroorganizmusok által képzett savak, és higienizálódik a komposzt.

A könnyen hozzáférhető vegyületek csökkenésével megindul a mezofil/átalakulási szakasz, lecsökken a reakciók sebessége, és megindul a cellulóz, lignin és hemicellulóz bontása, melyekből mon-, di- és trifenol vegyületek keletkeznek. Kondenzáció során ezekből épülnek fel később a humuszvegyületek. 

Az utolsó szakasz az érési vagy poikiloterm szakasz 1-2 hónap. Felépülési szakasznak tekinthetjük, mert a szerves anyagok humifikálódnak. Az érésben elsősorban pszikrofil baktériumok és penészgombák vesznek részt, hőmérsékleti optimumuk 15-20⁰C, a komposztérés befejeződését jelzik a sugárgombák.

Az érett komposztban 10 000-1 millió gomba található egy gramm komposztban, baktériumokból tízszerese vagy akár százszorosa is. Jellemző gomba fajok: Aspergillus fumigatus, Thermomyces grisea, T. insolens, T. lanuginosus, Myriococcum thermophilum, Talaromyces thermophilius.

Ezeket a tényeket és az emberi ürülék komposztálásának alapjait vettük figyelembe, miközben megterveztük a saját komposztálásunkat.

Adva van egy műanyag hordó, példának okáért, ebbe kerül az ürülék és a forgács, valamint föld, majd lezárjuk, és, hogy oxigén is kerüljön a rendszerbe, fúrhatunk apró lyukakat a hordó tetejére (lehetőleg olyan kicsiket, hogy a legyek ne tudjanak bemenni, szúnyoghálót is tehetünk pluszban rá). Mikor a kutyaürüléket felszedjük, az egy viszonylag száraz anyag, minimális nedvesség tartalommal. Az ürüléket faforgáccsal és földdel kell keverni, így segítve, hogy a nekünk kedvező bacik szaporodjanak el.  Ezt meg lehet spékelni különböző bomlást gyorsítókkal, amikben baktériumok találhatók (ezeket sok helyen lehet kapni). Ekkor kapunk egy száraz trágyát, ami nem komposzt, ezért is kell valamennyi folyadék a rendszerbe (más komposzt leve), vagy például a bomlásgyorsító keverve vízzel.

Tehát ezeknek a terveknek a megvalósítása nemsokára elkezdődik, és meglátjuk, mi születik a végén… Persze, lehet használni sima komposztáló ládát is, mondjuk ez a legyek miatt egy nagy kérdőjel, bár nem valószínű, hogy a forgács plusz 2 cm talajrétegen átverekednék magukat, de ez a következő kísérlet tesztalanya lesz.

Irodalomjegyzék

Dér Sándor (2001): A komposztok felhasználása. Agro Napló 5 (11) 36-37

Dunst, Gerald (1991): Kompostierung; Stocker Leopold Verlag

Clark, D. S. (1992): Sea-Floor Bacteria Research May Bring Divers Benefits R&D Magazine.March.

dr. Fehér Béláné (2001): A komposzt tápanyagtartalma – és haszna; Mezőhír 5 (9) 30-32.

Hellner Gabriella (2011): Mikrobiális eredetű lipolitikus enzimek alkalmazása biokatalizátorként; Budapest Corvinus E.

Helmeczi Balázs (1994): Mezőgazdasági mikrobiológia; Mezőgazda Kiadó, Budapest 385-386 pp

Petróczki Ferenc (2004): Kommunális szennyvíziszapból készült komposzt hatása a növényi fejlődésre és beltartalomra, Veszprémi Egyetem

Szabó István Mihály (1996): A bioszféra mikrobiológiája; Akadémia Kiadó, Budapest,

Internetes források:

Concordia University: Fungal Genomics Project ;

https://fungalgenomics.concordia.ca/fungi/Tlan.php

University of Illinois: The Science of Composting,

 http://web.extension.illinois.edu/homecompost/science.html

---

[1] Clark, 1992

AMAP dobozrendszer

Az AMAP zöldségdoboz rendszerről egy véletlen folytán szereztünk tudomást. Azonnal felkeltette az érdeklődésünket ez a típusú, közösségközpontú mezőgazdasági forma. Alapvető dilemmánkat képezte, mikor mezőgazdaságra adtuk a fejünket, hogy bár már az első nekifutásra is bio-ban gondolkodtunk, de a monokultúrális termelési forma nagyon idegen volt az elképzelésinktől. Kicsit el is bizonytalanodtunk, hogy olyan esetben, mikor egyetlen termékünk mennyisége se éri el azt a szintet, hogy akár stabilan a piacon meg tudjunk vele jelenni, mit is lehet tenni. Bár már megfogalmazódott bennünk a csomagrendszer gondolata, de az AMAP ebből a szempontból is teljesen új perspektívát tárt elénk. 

De mi is az az AMAP?

   Valójában ez egy francia mozaik szó (Associations pour le maintien d’une Agriculture paysanne), nagyjából annyit takar, hogy szövetség a kistermelői mezőgazdaság fenntartásáért. A mozgalom Franciaországból indult a 2000-es évek elején, a CSA (Community Supported Agriculture) amerikai példája alapján. Ma már az AMAP olyan népszerűvé vált Franciaországban, hogy több mint 2000 AMAP alapú rendszert tartanak számon.

Mind a két rendszernek, tehát az AMAP-nek és a CSA-nek is, az a lényege, hogy összekapcsolja a kistermelőket a fogyasztókkal, így a közvetítés költségei eltűnnek a rendszerből.
    A fogyasztók szerződésben elkötelezik magukat x időre egy termelő mellett, előfinanszírozási rendszerben és közös kockázatvállalással, cserébe a termelő vállalja, hogy minden héten egy adott átvételi pontra elszállítja a terményeit, amik ott átvehetők lesznek (ez a termény gazdaságtól függően lehet zöldség, gyümölcs, kenyér, tej, tojás stb.).  

    A kosarakat abból állítják össze, ami a gazdaságban megtalálható, és ez nagyban ellent mond a ma elterjedt rendszernek, ahol a fogyasztó a szupermarketben szezontól függetlenül, szinte folyamatosan megveheti a zöldségeket, gyümölcsöket. Az AMAP/CSA rendszer jóval természet közelibb, nincs kényszerérlelés, a zöldségeket, gyümölcsöket nem több ezer kilométert megtéve szállítják, hanem közvetlenül a gazdától lehet megvenni, így akár a leszedés utáni napon már az asztalra kerülhetnek.

   A fogyasztó nyomon követheti az árut, akár el is látogathat a tanyára, és saját szemével is meggyőződhet arról, hogy miképpen történik a termelési folyamat. Tehát kapcsolat alakulhat ki a termelő és a fogyasztó között, a rendszerből eltűnik a személytelenség, és lehetőség van visszajelzésre, eszmecserére a tagok között. 

Egy jól működő, stabil rendszerben a termelő eljut arra a pontra, amikor már nem szükséges piacion vagy egyéb módon érékesítenie az áruját, mivel a gazdaságban megtermelt összes terményt képes szétosztani a dobozrendszer vásárlói között. Ez a termelőnek egyfajta nyugalmat biztosít, és képes a terményeire összpontosítani, megszűnik a nyomás, hogy minél korábban kikerüljenek a primőr áruk a piacra, így a fogyasztó biztos lehet abban, hogy a zöldségek és gyümölcsök tökéletes érettségi állapotban kerülnek az asztalára, amikor a beltartalmi értékük a legmagasabb.

Alapvetően ez a rendszer mindkét fél számára előnyökkel jár, a gazdának biztos megélhetést, a fogyasztónak pedig friss, változatos és legfőképpen jó minőségű élelmiszert biztosít. 

Felhasznált anyagok / további információk:

http://tudatosvasarlo.hu/attachment/file/105/AMAP_FAQ.pdf

http://havastanya.hu/amap-egyuttmukodes-a-helyi-kistermeloi-mezogazdalkodas-fennmaradasaert/


Keressétek fel honlapunkat: http://www.viragostanya.hu/ ha Budapesten vagy Szeged környékén érdekel titeket, hogy tagok lehessetek egy doboz közösségnek :)
 

Ezekhez a  videókhoz azt hiszem nem kell kommentárt fűznöm. Első bejegyzésnek a blogban tökéletesek lesznek, mert ezek voltak azok a felvételek amik részben hozzájárultak ahhoz, hogy bele merjünk vágni a tanya projektbe. Remélem másokra is hatással lesznek. 

 

A jövő farmja

 

Permakultúra

 

Élelmiszer BT

 

Monsanto szerint a világ